Főszereplőnk Catherine Daniele Clark, röviden Kya aki miután családja magára hagyta egyedül nőtt fel a mocsárban és önellátó életmódot kezdett ott. A városiaktól elszigetelve élt, az ott lakókkal nem igazán került kapcsolatba. Ahogy telnek az évek Kya is felcseperedik és őt is eléri élete első szerelme. Tate Walker a láptól nem messze lévő kisvárosban élő fiú, akivel Kya közeli kapcsolatba került. Ő tanította meg olvasni, bevezette a költészet világába és szívesen beszélgetett vele a lápról és annak csodálatos élőlényeiről. Ugyanakkor nem Tate volt az egyetlen, akit érdekelt a különleges leány. A probléma ott kezdődött, hogy egy rejtélyes gyilkosság bekövetkezett, és ahogy keresték a tettest, egyre többen gyanakodtak, a mocsárban élő lányra, akit úgy emlegettek, hogy a Lápi lány. Vajon Kyanak sikerül kikeverednie a gyanúból? Valóban ő követte el a gyilkosságot?

A 2019-es év egyik legfelkapottabb könyve az Ahol a folyami rákok énekelnek volt. Nem hiába, hiszen egy csodálatosan kidolgozott könyvről beszélünk. A története megható és szívfacsaró, ugyanakkor izgalmas és különleges is.  Van benne valami egyedi, ami magával rántja az olvasót. Kya karakterfejlődése is figyelemre méltó és megható volt, valamint az is érdekes, ahogyan ragaszkodik a mocsárhoz. Megtapasztalhattam azt a könyv által, hogy mit is jelent az igazi magány, amikor senkid és semmid nincs, mégis küzdesz.

„Mennyit hajlandó az ember feladni azért, hogy legyőzze a magányt?”

A cselekmény és a szerelmi szálak szépen fel lettek építve. Tate közeledése Kyahoz érdekes volt, hiszen apró lépésekből állt, amik egyre közelebb vitték a két szereplőt egymáshoz. A könyv krimi része is alaposan kidolgozott volt. A csavarok meglepőek voltak. Bár a könyv második felére a krimi rész eléggé elnyújtott lett, mégis élveztem az olvasását és izgultam Kyaért. A természeti leírások nagyszerűek voltak és a versbetétek is szépen meg lettek oldva. A borítója pedig meseszép.

Összegezve ez a könyv a kedvenceim közé került és bárkinek tudnám ajánlani, aki szereti a krimit, a romantikát, a versbetéteket és legfőképpen a természetet.
 

Varga Viktória