Ünnepi megemlékezésünk kezdetén a Himnusz közös éneklése után iskolánk énekkara a Fényes Isten arcot kezdetű korált adta elő Bach Máté passiójából. Közreműködött Dr. Farkasné Sajó Márta. Ezt követően Bartis Ferenc: Utószó c. költeményét hallhattuk Balázs Vid 12.D osztályos tanuló tolmácsolásában.

A szabadságharc leveréséig tartó időszak fővárosi történéseit sokan ismerjük, de kevesebb szó esik az ünnepi megemlékezéseken a vidéki városokban, településeken lezajlott tüntetésekről, forradalmi megmozdulásokról, sortüzekről. Miskolc és környéke ilyen helyszín volt ’56 október végén, november elején.

Ünnepségünk keretében nagytiszteletű Szabó Sándor úr a Miskolc-belvárosi Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztora segített diákjainknak bemutatni és értelmezni az akkori miskolci eseményeket, különös tekintettel Oláh Miklós szerepére, aki az ’56-os forradalom fiatalon kivégzett mártírja volt.

Ünnepségünk zárásaként meghallgattuk Pintér Béla: ’56 él c. számát. Zongorán kísért: Petró Balázs, hegedűn: Petróné Nyíri Zsuzsanna; szólót énekelt gimnáziumunk két tavaly ballagott diákja: Beresnyák Réka és Hörcsik Henrik. Végül közösen énekeltük el a Szózatot!

Mindig emlékezzünk tisztelettel a forradalom mártírjaira, és vigyük tovább szívünkben, lelkünkben a hősiesség, a bátorság, a hazafias helytállás őrl

Lovász László 

magyar-történelem szakos tanár